1. Home
  2. /
  3. blog
  4. /
  5. Testtartás
  6. /
  7. Első állapotfelmérés karantén után

Első állapotfelmérés karantén után

A sportos és aktív életvitel ellenére én se kerülhettem el, hogy elkapjam a koronavírus fertőzést. Valószínűleg kisebbik gyermekem hurcolta haza az iskolából (a tanítónő lett beteg), egy napig tartó enyhe tünetekkel letudta a kölök a történetet. Nálam két hete jelentkeztek tünetek hőemelkedés és egy napos nátha formájában, ezek enyhe tüneteknek számítanak. Nagyon hasonlóak ahhoz, mint amikor valaki a novemberi hidegben enyhén megfázik. A szaglásom is csak kis mértékben csökkent, de azt más is okozhatja, nem csak a koronavírus fertőzés.

Hogy miért csináltattam mégis covid tesztet?

Integrált manuális terápiával is foglalkozom, melynek során már több hónapja maszkban kezelek és a klienseim is azt viselnek, de egy órát egy légtérben karnyújtásnyira vagyok tőlük és fennáll a cseppfertőzés veszélye az óvintézkedések ellenére is. Emiatt úgy gondoltam tartozom annyival nekik, hogy nem adom tovább (tudtomon kívül), ha tényleg covid fertőzött vagyok. Az enyhe tüneteim ellenére háziorvosom segítségével megcsináltattam a hatósági tesztet, melynek során a gyorsteszt pozitív lett. A Veszprémi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát proaktívan én hívtam fel telefonon, így a hivatalos rész aránylag gyorsan zajlott. 10 nap karanténba vonultam családommal együtt. Tüneteim maradékai gyorsan elmúltak, így a hatóságilag előírt idő után kértem a karantén feloldását. Nyilatkoznom kellett írásban, hogy 3 napja nincsenek tüneteim. Senki nem írja elő, de egy hétig még nem gyakorlom manuális terapeuta foglalkozásomat. Némileg elgondolkodtató, hogy a karanténból szabadulásnak nem feltétele egy negatív PCR teszt, jelenlegi tudásom szerint 21 nap után tekinthető valaki biztosan nem fertőzőnek…

 

Újra erdei ösvényeken gyalogolva

Ma, amikor hivatalosan újra elhagyhattam otthonomat, arra voltam kíváncsi hogy bármifajta változás nyomai (szövődmények) észlelhetőek-e a tüdőm működésében? Ehhez kedvenc gulya-dombi erdei ösvényeimet kerestem fel, ahol a következő állapotfelmérő tesztet végeztem el. Körülbelül 30 perces könnyű, de ugyanakkor friss tempójú gyaloglást végeztem megfelelő karmunkával párosítva (ezúttal nordic walking botok nélkül). Mint mindig, javasolt ilyenkor is, hogy mozgásunk intenzitását a légzésünkhöz igazítsuk!

Az orrunk való légzésre!

Mozgás közben törekedtem arra, hogy a légzésszámomat a percenkénti 6-8-as értékre csökkentsem (az átlag férfi 16 helyett), mély rekeszlégzéssel (hasi légzésnek is hívják), orron át. Nagyon fontos, hogy ilyenkor és persze máskor se veszélyeztessük a túl nagy intenzitással magunkat sportolás, mozgás közben. A biztonságos intenzitási zónában képesek vagyunk orron át lélegezni! A gyaloglás (és más mozgás) tempóját úgy kell igazítani, hogy ez a légzésszám az adott intenzitás mellett biztosítsa az elegendő légcserét, mégpedig orron át. Ha nem elég a levegő, akkor lassabban kell mozogni, még ha nehéz is ezt sokszor elfogadni (hogy néz az ki, hogy nem tolom???)! Nem szabad túllélegeznünk (hiperventilláció), mert az átcsap stresszlégzésbe. Ezt onnan vehetjük észre, hogy ha intenzívebben mozgunk, akkor elkezdünk szájon át is lélegezni, valamint bekapcsolódnak a légzési segédizmaink, pl. az oldalsó nyakizmok is.

 

Hirdetés

Miért fontos az orrlégzés?

Azon túl, hogy bután nézünk ki, amikor tátott szájjal kapkodjuk a levegőt (nem, most épp nem a túlélésért futunk), az orrlégzésnek számos előnye van. Az orrüregek a beáramló levegőt előmelegítik. Orron át lélegezve a tüdőbe, majd a véráramba az nitrogén-monoxid is kerül (az orr melléküregeiből), ami többek között értágító hatású. Orron át lélegezve, annak nagyobb levegővel szembeni ellenállása miatt elkerülhetjük a túllégzést is. A túllégzés becsapja szervezetünket, mert ugyan a véroxigén szintünk magas lesz, de a sejtek oxigénfelvételi képessége ettől még nem megfelelő, így önmagában nem előny a szervezet működése szempontjából. A túllégzés gyorsan elvezet az ún. stresszlégzéshez, mely folyamatosan magas stresszinfó jelet közvetít szervezetünknek, ami ehhez hormonálisan is igazodik, folyamatosan az „üss vagy fuss” zónában leszünk. Miért idéznénk ezt elő magunknak „békeidőben” és önként???

A teszt a gyakorlatban

A gyaloglás közben tudatosan rekeszlégzésre törekedtem, a bordakosár aljának előre és oldalra emelkedését figyeltem. Szokták mondani úgy is, hogy hasba vesszük a levegőt, bár ez félreérthető és egyáltalán nem kell lufiv fújni a pocakot! Nyugalmi helyzetben (fekve) elegendő lenne a rekeszizom kismértékű, 2-3 centis süllyedése a kellő légcseréhez, de most a könnyű gyaloglás már bekacsolta a mellkasom középső részének emelkedését is. A fertőzés a tüdő szöveteit is támadhatja. Mellkasom és a tüdőm szöveteinek átmozgatása jelezhetett volna fájdalmat a be- és kilégzés során, de szerencsére ilyent nem tapasztaltam. Miután a mozgás intenzitása nem volt túl nagy, a tüdőcsúcsi légzésszakaszról ez nem nyújt információt alapesetben. Ez a fajta légzés a teljes belégzés során, annak utolsó 10%-ában történik meg, aktívan működnek oldalsó nyakizmaink, emiatt nyaki légzésként is említik.

A háti gerincszakasz mobilitása

Kiváló lehetőség egy ilyen teszt arra is hogy megfigyeljük gerincoszlop háti szakaszának működését. A tudatos légzés során bordáim megfelelően emelkedtek és süllyedtek, a bordák és csigolyák közötti ízületekben létrejött a megfelelő mozgás. Az itt lévő szalagokban lévő receptorok érzékelik ezt, az idegrendszer felé továbbítják a „mozgásban vagyunk” információt, így agyunk „látja” ezt a területet, aktívan működteti a háti gerincszakaszunkat. A stresszlégzéshez azonban többnyire görnyedt testtartás is társul, ami meggátolja a bordakosár szabályos emelkedését és süllyedését. Ezek az ízületek így korlátozottan mozognak így az egész háti gerincszakaszról szinte megfeledkezik az agyunk. A járás alapja, hogy ez a háti szakasz kellően mobilis legyen, mert a járás igazából innen indul. A járás ugyanakkor vissza is hat erre a területre, mert ha tempósan gyalogolunk, a légzésünkre figyelünk, akkor képesek vagyunk mobilizálni is egyben ezt a háti szakaszt.

 

Vállak a helyükre!

Nagyon hatékony segítség a légzésben és a járásban, ha vállunkat is „visszatesszük” a helyére. Köztudott hogy görnyedt testtartás során vállaink előre gördülnek, amellett, hogy előre helyezett fejtartás alakul ki. Ahhoz, hogy megfelelően támogassuk a háti szakasz működését alapvető fontosságú hogy vállainkat újrapozicionáljuk eredeti helyükre. Ezt úgy teszteltem most, hogy a tempós gyaloglás során figyeltem rá, hogy a kar lendítésekor hüvelykujjaim egyenesen előre mutassanak (nem pedig a középvonal felé, mint ahogy sokan járnak, amúgy mackósan). Az ilyenkor megvalósuló kartartás szinte észrevétlenül bekapcsolja a trapézizmunk középső rostjait, melyek alapvető fontosságúak a neutrális gerinctartás fenntartásában is.

Önmegfigyeléseim összegzése

Nem meglepő módon, orron át lélegezve, rekeszlégzést folytatva, a stresszlégző testhelyzetből tudatosan kimozdulva sokkal könnyedebbé válik a járás is! A görnyedésből kinyíló mellkas révén a rekeszizom képes alapvető mellkastágító funkcióját ellátni, így a légcsere megfelelő minőségben zajlik le. Azáltal hogy nem törekszünk teljesítményre, testünk biztonságos zónában mozog, megfelelő a keringésünk, optimális az energianyeréshez szükséges oxigénszintünk is.

Érdekes volt még egy dologra felfigyelni: ha tudatosan a talp középével fogtam talajt, majd átgördültem a lábfej elülső részén, akkor sokkal könnyedebben meg tudtam feszíteni farizmaimat, így megfelelőbb szögbe állt a medencém, ami így kellően megtámasztotta a gerincoszlopomat, hogy a neutrális gerinctartást erőlködés nélkül felvehessem. Könnyebb lett tőle a légzés, remekül működött a rekeszizom, nem okozott gondot az orron át történő légzés sem.

A légzés és a járás egymásra hatása

A talpunk talajérintésének minősége révén hatni tudunk a gerinctartásra, így a légzés is optimális lesz, ha meg a légzésre figyelünk, akkor a képesek leszünk finoman végezni alapvető mozgásunkat, a járást!

Most úgy tűnik, bár még egy hétig nem fogok szoros kontaktú munkát végzeni, hogy a tüdőm nem sínylette meg a fertőzést. Vigyázzatok magatokra, gyalogoljatok sokat!
Többet szeretnél tudni a járásról, a semleges gerinctartásról, az orron át történő rekeszlégzésről?
Csatlakozz életmódváltó programunkhoz! Itt olvashatsz róla, és ide kattintva regisztrálhatsz!